Miénk lehet a feltámadás ereje
Az erő szó ötvenhétszer fordul elő az Újszövetségben. Ezt használja a Szentírás a legerőteljesebb esemény leírására, ami valaha történt, ami a vízválasztó a Kr.e. és a Kr.u. között: Jézus Krisztus feltámadására a halottak közül. És a feltámadásnak ez az ereje elérhető a számodra, hogy átformálja életedet! A legfontosabb dolog az életben megismerni Krisztust és megtapasztalni az Ő feltámadásának az erejét. Pál így ír: „Hogy megismerjem Őt és feltámadása erejét” (Filippi 3,10). Egy másik levelében azt mondja az olvasóinak: „kérem, hogy meglássátok: milyen mérhetetlenül nagy az Ő hatalma rajtunk, hívőkön. Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta Őt a halálból, és jobbjára ültette a Mennyekben” (Efézus 1,17-20). Pál az erőre a görög dünamisz szót használja, ami a dinamit szó gyökere is. Tehát Pál azt mondja ezzel: „Isten dinamitszerű erőt akar adni neked, ami képes megváltoztatni az életedet.” Igen, ugyanaz az erő, ami kétezer évvel ezelőtt feltámasztotta Jézus Krisztust a halálból, rendelkezésünkre áll itt és most, hogy életünk gyenge pontjaiból erősségeket formáljon. A Biblia azt mondja a feltámadás erejéről, hogy képes eltörölni a múltat, legyőzni a problémáinkat és átformálni a személyiségünket.
Miért törölheti el Isten a múltadat?
Mi az alapja ennek a bűnbocsánatnak?
Amikor Jézus meghalt, a keresztről elhangzó legutolsó kijelentéseinek egyike ez volt: „Elvégeztetett” (János 19,30). Ez a kifejezés egyetlen szó a görögben: tetelesztaj, ami szó szerint azt jelenti: „teljesen kifizetve, eltörölve.” Ezt a szót írták a kereskedők a számlára, amikor az teljesen „ki volt fizetve”, és ezt pecsételték arra a dokumentumra, ami jelezte, hogy egy börtönbüntetést megváltoztattak. Jézus azt mondja, ezt tette Ő a kereszten. Teljesen kifizette az árat minden bűnért, amit valaha elkövettünk. A Róma 8,1 azt mondja: „Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak”. Jézus azért feszíttetett meg a kereszten, hogy nekünk ne kelljen keresztre feszítenünk magunkat. Azért függött a fán, hogy mi ne függjünk többé a bűneinktől. Ez jó hír! Már csak az a kérdés, hogy ha Isten azon nyomban elfelejt egy bűnt, ahogy mi megvalljuk, nem kellene nekünk is elfelejtenünk? Meddig jár az eszedben a számla, amit már kifizettél? Én azonnal megfeledkezem a számláimról, mihelyt kifizettem őket. Nem aggódom a múlt havi villanyszámla miatt. Ugyanígy, mivel Krisztus is teljesen kifizette a számlánkat, nem kell többé rá gondolnunk. Valaki azt mondta, hogy amikor átadjuk Istennek a hibáinkat és kudarcainkat, Ő a tenger legmélyére veti azokat. Azután kitesz egy táblát, amire az van írva: „Halászni tilos!” Nem akarja, hogy újra meg újra előráncigáljuk a bűneinket. Pál azt mondja: „ami mögöttem van, azt elfelejtve. .. futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért” (Filippi 3,14). Mi azonban Isten erejét rövidre zárhatjuk az életünkben, ha nem hisszük el, hogy Isten valóban megbocsátott nekünk, vagy ha úgy döntünk, hogy nem bocsátunk meg magunknak. Isten ereje olyan erő, amely eltörli a múltunkat.
MIÉRT TÖLTENÉL MÉG EGY ÉJSZAKÁT A BÉKÁK TÁRSASÁGÁBAN?
Az izraeliták Egyiptomból való kivonulását övező események közül egy vicces dolog a tíz csapással kapcsolatos, amit Isten az egyiptomiakra küldött. Mindegyik csapás más-más egyiptomi istent csúfolt meg. Az egyiptomiak például imádták a tetveket, hát Isten küldött nekik egy rakás tetvet, hadd imádják. Aztán ott volt a békák csapása. A Biblia azt mondja, mindenütt békák voltak. Biztos vagyok benne, hogy fáraóné erőteljes hatást gyakorolt a férjére, hogy adja be a derekát, és szabaduljon meg a békáktól. A fáraó végül hívatta Mózest, és azt mondta: „Rendben, Mózes, feladom.” Mózes megkérdezte: „Mikor kívánod, hogy megszabadítsalak a békáktól?” És a fáraó klasszikus válasza: „Holnap”. Biztosan őrült volt! Miért várna bárki is még tovább a békák eltávolításával? Van egy híres prédikáció erről az igeszakaszról, aminek a címe: „Még egy éjszaka a békák társaságában”. Te mennyire szeretnél még egy éjszakát eltölteni a békák társaságában? Mi a csodáért halogatna valaki egy pozitív változást? Azt várnánk, hogy a fáraó azt mondja: „Tüntesd el a békákat most azonnal!” De nem, ő azt mondta: „Holnap”. Te és én is folyton így teszünk. Halogatjuk a változásokat, amelyekről pedig tudjuk, hogy jók lesznek a számunkra. Miért? Lehet, hogy önelégültek vagyunk. Lehet, hogy túl lusták vagyunk a változtatáshoz. Lehet, hogy félünk, mert nem tudjuk, mi mindent hoz magával a változás. Esetleg túl büszkék vagyunk, vagy egyszerűen csak csökönyösek. Akármi legyen is az oka, halogatunk. A NASA űrmérnökei azt mondják, hogy a rakétakilövésnél elhasznált üzemanyag nagy része a felemelkedés első pár másodpercében ég el. Iszonyatos mennyiségű energia és hajtóerő kell ahhoz, hogy a rakéta elinduljon a kilövőállásról. Amint lendületbe jön, és kiindul a világűrbe, már sokkal kevesebb üzemanyagot igényel, és könnyebb irányítani és vezetni. Legyőzte a tehetetlenségi erőt. Egy dolog az, hogy én elmondom neked: Jézus Krisztus eltörölheti a múltadat, segíthet leküzdeni a problémákat, amelyekkel most nézel farkasszemet, és megváltoztathatja a személyiségedet. De egészen más dolog neked legyőzni a tehetetlenségedet, és ténylegesen megengedni Neki, hogy ezt most elkezdje! Lehet, hogy egyetértesz mindazzal, amit mondok, mégis vársz, és „majd egy nap” hagyni fogod, hogy segítsen Jézus. Jézus Krisztusnak megvan az ereje arra, hogy változást hozzon az életedbe most! Ő megadja az erőt az induláshoz és az erőt a folytatáshoz. Ő megadja az erőt, hogy összetörd a halogatás béklyóit. Ha eddig nem voltál képes elengedni a múltadat, Jézus Krisztus teljes bűnbocsánatot kínál. Ő képes újra összerakni apró darabokra tört életed. Lehet, hogy úgy érzed magad, mint Tojás Tóbiás, aki olyan apró darabokra tört szét, hogy már senki nem képes újra összerakni. De sosincs túl késő az újrakezdéshez! Nem lesz teljes csőd az életed, amíg fel nem adod! Lehet, hogy elborítanak a problémák. Jézus feltámadása emlékeztet bennünket arra, hogy nincs reménytelen helyzet. Lazíts! Bízz Istenben! Nem kell, hogy lenyomjanak a körülmények. Egy probléma sem túl nagy Isten számára. Ő még mindig feltámadás-ügyekkel foglalkozik. Mire vársz? Akár most is kimondhatod: „Jézus Krisztus, vedd az életemet! Legyen Tiéd belőle a jó, a rossz és a csúf! Vedd kezedbe minden részemet!” Nyisd meg a szívedet az Ő szeretete előtt most, és hagyd, hogy az Ő életet átformáló feltámadási ereje valósággá váljon az életedben!
Isten eszközei – Isten használja az Ő Igéjét
Az első eszköz, amit Isten használ a megváltoztatásunkban, a Biblia. A Szentírásból tanít bennünket, hogyan éljünk. A 2Timóteus 3,16-17 azt mondja: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített”. Átformálta a Biblia az életedet? Hallottam egy megtért kannibálról, aki egy dél-tengeri szigeten ült a rotyogó üst mellett, és Bibliát olvasott, amikor egy kéregkalapot viselő antropológus jelent meg, és megkérdezte tőle: „Mit csinálsz?” A bennszülött így felelt: „Bibliát olvasok.” Az antropológus megvetően horkantott, és így szólt: „Hát nem tudod, hogy a modern, civilizált ember elvetette ezt a könyvet? Az egész csak egy rakás hazugság! Nem kellene az idődet erre pazarolnod!” A kannibál végigmérte a férfit tetőtől talpig, majd kimérten így szólt: „Uram, ha nem lenne ez a könyv, most ön rotyogna ott az üstben!” Isten Igéje megváltoztatta az életét – és az étvágyát. Ha komolyan meg akarod változtatni az életedet, akkor el kell mélyedned a Bibliában. Olvasnod kell, tanulmányoznod, megtanulnod belőle igéket, elmélkedned rajta, és alkalmaznod. Amikor azt mondják nekem az emberek, hogy gyenge a hitük, meg szoktam kérdezni tőlük: „Olvasod rendszeresen a Bibliát?” „Nem igazán.” „Tanulmányozod a Bibliát?” „Hát, nem mondanám.” „Tanulsz meg kívülről igéket?” „Nem.” „Hát akkor hogy várod, hogy növekedjen a hited?” A Biblia azt mondja: „A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által” (Róma 10,17).
Isten használja a körülményeket
Isten azt szeretné, ha úgy formálhatna bennünket, hogy olvassuk az Ő Igéjét, hogy megtudjuk, hogyan kell élnünk, aztán az Ő bennünk lakozó Lelkére támaszkodunk, hogy képessé tegyen minket annak a véghezvitelére. Sajnos a legtöbben csökönyösek vagyunk, és nem változunk ilyen könnyen. Így aztán Isten bevet egy harmadik eszközt a formálásunkra – a körülményeket. A probléma, a nyomás, a szívfájdalom, a nehézség és a stressz mindig magára vonja a figyelmünket. C.S. Lewis mondta egyszer: „Isten az örömben suttog, de a fájdalomban kiált felénk”. A Róma 8,28-29 a Phillips fordítás szerint így hangzik (angolból): „Akik szeretik Istent, akiket az Ő terve szerint elhívott, azokkal bármi történik is, az mind beleillik a javukat szolgáló tervbe. Isten… kiválasztotta őket arra, hogy magukon viseljék az Ő Fia családi vonásait.” Semmi nem jöhet a hívő életébe a mennyei Atya engedélye nélkül; minden keresztülmegy az „Atya-szűrőn”. Abban, ahogy Isten felhasználja a körülményeket, az az érdekes, hogy a körülmények forrása nem számít neki. Gyakran magunknak okozunk bajt téves döntésekkel, helytelen megítéléssel és bűnökkel. Máskor a problémáinkat más emberek okozzák. Van, amikor az ördög tesz velünk dolgokat, mint ahogy Jóbbal. Isten azonban azt mondja, hogy a körülmények forrása lényegtelen. „Akkor is használom az életedben” – mondja. „Beleillesztem a tervembe; az életedre vonatkozó nagyszerű tervembe, hogy olyanná tegyelek, mint Jézus Krisztus.” Nincs tehát olyan körülmény az életben, amiből ne tudnánk tanulni, ha a helyes hozzáállást tanúsítjuk. A Példabeszédek 20,30 még több jó hírt tartalmaz: „Zúzódások, sebek tisztítanak meg a gonoszságtól, és a test belsejében is érzett csapások.” Lehet, hogy meg is tapasztaltad ennek az igeversnek az igazságát. Időnként fájdalmas eseményre van szükség ahhoz, hogy változtassunk az útjainkon. Úgy is mondhatnánk, hogy kevésbé vagyunk hajlamosak megváltozni, amíg csak a fényt látjuk, mint amikor már érezzük a hőt is! Miért? Mert csak akkor változunk, ha a fájdalmunk mértéke meghaladja a változástól való félelmünket. Ha cipőről van szó, nekem az számít, hogy kényelmes legyen, nem pedig a divat. Pár évvel ezelőtt volt egy fekete cipőm, amit szinte minden nap hordtam több mint egy éven át. Végül kilyukadt a talpa, de én csak hordtam tovább, mert olyan kényelmes volt. Ha fent ültem az emelvényen, nem tehettem keresztbe a lábam, nehogy a gyülekezeti tagok meglássák a lyukat a cipőm talpán. Tudtam, hogy új cipőt kell vennem, de egyre halogattam. Aztán egy hétig szakadt az eső. Miután már négy napja tocsogtam a nedves zoknimban, megvolt az indíték a változáshoz, és vettem egy új cipőt. A változáshoz vezető első lépés általában a kényelmetlenség! Isten szól hozzánk a Biblián és a Szentlélek noszogatásán keresztül, de ha nem tudja magára vonni a figyelmünket, akkor felhasználja a körülményeket is. Például a Biblia azt mondja, hogy legyünk alázatosak, és a Szentlélek képessé is tesz bennünket az alázatra. Ha mégsem alázzuk meg magunkat, akkor felhasználja a körülményeket arra, hogy megalázzon. Isten minden élethelyzetünket fel tudja használni a növekedésünkhöz.
|